Nem olyan régen volt a nagypapám születésnapja. Ma már felnőttünk, de semmit sem változott a vele való viszonyunk. Csak úgy, mint régen, most is odáig van értünk. imád minket, és ahol csak tud kényeztet bennünket. Nem létezik olyan dolog, ami miatt két másodpercnél tovább tudna ránk haragudni, és természetesen mindig csak dicsér minket, még akkor is, ha számos dolgot elrontunk mostanság. Egészen egyszerűen feltétel nélkül szeret minket. Régen, mikor még kicsi gyerekek voltunk, rengeteget vigyázott ránk a nagymamával nyáron. Emlékszem, olyan kiváltságos helyzetben voltunk, hogy szinte a teljes nyarat a Balaton partján, egy kis nyaralóban tölthettük. Sosem fogom – fogjuk – elfelejteni a testvéremmel ezeket az éveket. Felhőtlen játék és szórakozás, semmi stressz és problémák. Azt hiszem nagyon szívesen visszamennénk ebbe a korszakba bármikor. De ez nyilván nem lehetséges.
Meglephetjük viszont a nagypapát egy olyan valamivel, ami ezeket az éveket visszahozza számára. Így kezdtem kutatgatni, és leletem rá a szalaibalazs oldalon egy teljesen tökéletes Balaton vászonkép ajánlatára. Mondanom sem kell, azonnal hevesebben vert a szívem. Ez a nagypapának és nagymamának is biztosan nagyon tetszene. Visszahozna minden szép emléket és élményt számukra, és tökéletes dísze lenne az egyébként gyönyörűen felújított otthonuknak. Sajnos a nyaralót már eladtuk, mert nem tudtuk gondozni, és már a nagyszülők sem nagyon bírnak annyit utazni, hogy sok időt tölthessünk a Balcsinál. Nehezebben mozognak már. De ez a kép tökéletes emléket nyújt – gondoltam.
És ez így is lett. Sosem fogom elfelejteni a nagypapám arcát ahogy kibontotta a képet. Az öröm és az elmúlás okozta nehéz érzések keveredtek rajta. De aztán átvette a szerepet a feltétel nélküli szeretet és a hatalmas öröm, az emlékek mosolya, a régi évek szép érzései. Azt gondolom ennél jobb ajándékot tényleg nem tudtunk volna találni számára.