2019 augusztus

A fülhallgató olyan hanglejátszó eszköz, amelyet közvetlen a fülben kell viselni.  A fejhallgatóval szembeni előnyöket illetően a fülhallgatókat hihetetlenül könnyű hordozni. Miután befejeztük a zenehallgatást, mindössze annyit kell tennünk, hogy kivesszük őket a fülünkből és a zsebre vagy akár a pénztárcánkba tesszük. Ez olyan egyszerű és kényelmes, hogy nem kell bajlódnunk azzal, hogy hol találunk neki helyet, így a tárolása sem okoz különösebb gondot, mivel nem kell nagyméretű tok ahhoz, hogy biztonságba helyezhessük.

Ráadásul a fülhallgató sokkal jobb választás a sportolóknak vagy az aktív felhasználóknak, mert a fejhallgatókkal ellentétben a helyén maradnak a szilikontámasztéknak köszönhetően, ami segít kizárni a külső zavaró tényezőket.  A fülhallgatók lényegesen finomabb eszközök, mint a fejhallgatók, így ideálisak azok számára is, akik kevésbé figyelemre méltó hallgatási élményt szeretnének élvezni, amíg kikapcsolódnak egy rövid időre. És nem utolsó szempont az sem, hogy a fülhallgatók tipikusan olcsóbbak, mint a fejhallgató társaik. A fülhallgatók eredendően közelebb állnak a dobhártyáinkhoz, a meghajtók nem igényelnek annyi energiát az erősítés során, így nem hátrány a kicsi mérete.

Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül szükséges külön erősítő vagy kiegészítő hangeszköz a használatukhoz. Vagyis csak csatlakoztatnunk kell az eszközhöz, amiből a zenét szeretnénk lejátszani, és máris hallgathatjuk a kedvenc zenénket.

A kockázatértékelés fogalma nem jelent alapvető tartalmi változást a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben, hanem elsősorban rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét arra vonatkozólag, hogy milyen intézkedéseket foganatosított annak érdekében, hogy a munkavégzés biztonsággal menjen végbe. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére.

Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben laboratóriumi vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszűntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelmi ismeret. A kockázatértékelés fogalmát és teendőit a Mvt. határozza meg, és a munkáltatók kockázatértékelési kötelezettségei ehhez igazodnak. A kémiai biztonság területén bevezetett kockázatbecslés fogalma ezzel nagy részben átfedésben van.

A kockázatbecslés akkor egyenértékű a kockázatértékeléssel, ha annak minden tartalmi követelményét teljesíti. Ennek mérlegelése a munkáltató felelőssége. A munkáltató akkor jár el ésszerűen, ha a kockázatértékelést és a kockázatbecslést egységben vagy összehangoltan szervezi meg azokon a területeken, amelyekre mindkét követelményrendszer vonatkozik, hiszen így nem csak kisebb ráfordítással és nagyobb hatékonysággal végezheti el a feladatait, hanem maradéktalanul és összehangoltan elégítheti ki az ellenőrző hatóságok által számon kért követelményeket.